Tengerre Magyar
2008-ban egy csodálatos adriai vitorlás kiránduláson voltunk. A reggeli órákban elindultunk Budaörsről, majd jó tempóban haladva, a kora délutáni órákban már lent voltunk a tengerparton. Mielőtt elértük volna a kikötőt, ahol a vitorlásunk állt, rövid városnézést tettünk Šibenikben.
Šibenik
Šibenik a Krka folyó Adriai-tengerrel való találkozásánál fekszik. A többi dalmáciai várostól eltérően, melyeket illírek, görögök, vagy rómaiak alapítottak, az 51 ezer lakosú, Horvátország 3. legnagyobb kikötővárosának számító Šibeniket horvát törzsek hozták létre, de nem ismert, hogy pontosan mikor. A többi horvát városhoz annyiban hasonlít Šibenik történelme, hogy ez is tartozott Velencéhez. A számos műemléken kívül (köztük Horvátország egyik legjelentősebb műemléke, az UNESCO Világörökségi listáján szereplő székesegyház), melyeken nyomon követhetjük a középkori városfejlődés állomásait, Šibenik csodás természeti környezetét is élvezhetjük - a tenger felöl számos kis sziget, a szárazföldön pedig a csodás Krka Nemzeti Park övezi a várost, ráadásul a Kornati Nemzeti Park sem fekszik innen távol. Az éjszakai szórakozásra vágyók számos szórakozóhely, klub, pub, vagy kávézó közül választhatnak. Šibenikben tehát garantált, hogy az odautazók egy percig sem fognak unatkozni.
Szent Jakab székesegyház
Nem csak Šibenik, hanem egész Horvátország egyik legjelentősebb műemléke az UNESCO Világörökségi listáján szereplő reneszánsz székesegyház. A székesegyház szépsége, és kidolgozottsága mindenkit ámulatba ejt. A Szent Jakab székesegyház tehát ugyan reneszánsz, de mikor 1402-ben elkezdték az építkezést (bár a tervek már 1298-ban megvoltak) még velencei gótikus stílusban kezdtek neki. Ma megfigyelhetők mindkét építészeti stílus elemei. Az építkezés több mint 100 évig tartott, a katedrálist hivatalosan 1555-ben szentelték fel. Sajnos a szerb csapatok támadási a Szent Jakab székesegyházat se kímélték. De miután a horvátok sikeresen megvédték a várost a szerb ostromtól, a székesegyházat is igen gyorsan helyreállították, ma már szinte nem is látszanak a sérülések.
A városháza
A rendkívül harmonikus, és szép reneszánsz városháza Šibenik egyik szimbóluma, mely szinte minden Šibenikről szóló képeslapon szerepel. 1533-1546 között épült az olasz reneszánsz mester, Michele Sanmicheli tervei alapján. A II. világháború idején, 1943-ban a városháza nagyon súlyos sérülést szenvedett, de a háború után helyreállították az eredeti terveknek megfelelően.
Šibeniki barangolásunk után irány Skradin, ahol a vitorlásunk várakozott. Jó Magyar szokásnak megfelelően, nem kis munka volt a sok ennivalónak a hajóra való átpakolása, a kapitányunk csak a fejét fogta a rengeteg csomag láttán.
Az éjszakát már a vitorláson töltöttük, majd másnap délelőtt ameddig kapitányunk elintézte a hivatalos dolgokat, mi egy gyönyörű kirándulást tettünk a Krka nemzeti parkba.
Hajóval utazunk a nemzeti parkba
A Vízesés
A nemzeti park a Krka folyó nagy részét, Skradintól Kninig tartó szakaszát foglalja magába. A Krka Nemzeti Parkban számos csodálatos szikla, vízesés, valamint különleges állat- és növényvilág található. 18 halfajából 10 endemikus, tehát a világon egyedül a Krka nemzeti parkban található meg (a búvárkodás csak engedéllyel lehetséges). 222 madár, és 18 denevérfaj is színesíti a park csodálatos állatvilágát. Európa egyik leggazdagabb, legszebb, és legértékesebb természeti területéről van szó. A nemzeti park környéke műemlékek szempontjából is értékes. Római, és középkori épületek feltárásai találhatók itt, de az is bizonyított, hogy ezen a területen már az őskorban is éltek emberek. Legértékesebb műemléke pedig az egyik szigeten található kedves Ferences-kolostor. Igazán aktív kikapcsolódást kínál ez a hely: gyönyörködhetünk a vízesésekben, az állatokban, a növényekben, és a többi természeti szépségben, fürödhetünk a vízesések alatt, kipróbálhatjuk az "ókori jakuzzit", stb.
A Nemzeti park Be barangolása után visszamentünk a hajóhoz, addigra a papírok is rendben voltak, és elindultunk az igazi túrára.
A Krka folyón a tenger felé
Tribunj kikötője
Az első órákat a Krka folyón tettük meg, majd Sibeniknél értük el a tengert. Az első kikötőnk Tribunj volt. (a horvátok nagy szívfájdalma, hogy magyar kézben van) Másnap délelőtt séta a kis városkában, majd Biográdi uti céllal elindultunk.
Biograd
Biograd na moru a zadari Riviéra egyik szép fekvésű városkája, mely a vitorlázók Mekkájaként is emlegetett varázslatos Kornati szigetcsoporttal átellenben található. A legenda szerint a Kornati szigeteket a tenger szépségének ihletése nyomán teremtették az istenek - amely minden bizonnyal érvényes Biogradra is. Nem véletlen, hogy ez a ma számos értékes műemléket őrző kisváros évszázadokon át a horvát királyok koronázó városa volt. Koraeste sétáltunk egy nagyot a városba, pótoltuk csappanó sör készletünket, majd a hajón egy jót vacsoráztunk.
Diátás vacsora a hajón
Következő célpontunk Zadar volt. Napközben csendes szélben, nyugodt tengeren hajóztunk, majd délutánra elértük Zadart.
Zadar
A “horvát Rómaként” is emlegetett Zadar (történelmi nevén Zára) vidékén nem kevesebb, mint 5 szebbnél szebb nemzeti parkot találunk – a Paklenica Nemzeti Parkot, a Kornati Nemzeti Parkot, a Plitvicei-tavakat, a Krka Nemzeti Parkot és az Észak-Velebiti Nemzeti Parkot. Zadarból és környékéről bármelyikig csupán alig 1-2 órát kell autóznunk.
A város patinás történelmi múlttal büszkélkedhet. A horvát lakta vidékek közül itt létesült elsőként egyetem, melyet 1396-ban alapítottak az itt megtelepülő dominikánusok.
Megérkezésünk után nagyot barangoltunk a hangulatos városban,
zadari pillanatképek:
közben egy ízletes mediterrán vacsora az egyik szűk utcácska vendéglőjében, azután vissza a hajóhoz, kellemes alvás a ringatózó tengeren és másnap indulás tovább.
Következő állomásunk Žut, utunk legkedvesebb és legcsendesebb kikötője.
A žuti öböl
Žut a Pašman és a Kornat szigetek között található, a Kornati szigetcsoport egyik legszebb szigete. A hosszúkás sziget meredek és tagolt tengerpartja mentén számtalan öböl sorakozik, melyek igazi robinsoni hangulatot árasztanak, és kiváló menedékül szolgálnak éjszakára. A szigeten nincsenek állandóan lakott települések, csak ideiglenesen tartózkodnak itt halászok, pásztorok, illetve olajbogyó vagy füge szüretelők.
A kellemes, csendes éjszaka után, reggel - de inkább délelőtt - kihajóztunk az öbölből, és ezután egy izgalmas nap következett. Míg eddig a legkisebb szelet is meg kellett fognunk, hajónk lágyan szelte a csendes vizet, mára egy kicsit zordabb lett a tenger, megerősödött a szél, megnőttek a hullámok, melyek néha a hajó elején kapaszkodtak fel, és a hátulján mondtak búcsút. Ennek ellenére az utunk gyönyörű volt a Kornáti Nemzeti Park szigetei között. Délutánra elértük Murter kikötőjét, ahol az éjszakázást terveztük, de sajnos a megtelt tábla fogadott. Áthajóztunk a közeli Betina kikötőjébe, de itt is hasonló volt a helyzet. Kapitányunk keresett a térképen egy csendesnek tűnő öblöt, talált is Pirovac mellett, ahol csak hét méter mély volt a tenger, így itt biztonságosan tölthettük az éjszakát horgonyon, de azért a szél miatt valaki mindig figyelt, hogy nem sodródunk-e el horgonyostól.
Tengeri betegség és minden egyéb ellen nagyon jól bevált a rum.
Valamikor, úgy éjjel egy óra felé - ahogy mondják, mert én végigaludtam az éjszakát - néhány percre elcsendesedett a szél, majd ellenkező irányból ismét rázendített. Reggelre, ébredésemkor már nyugodt volt a tenger.
Pirovác a kabinból nézve
Elérkezett hajózásunk utolsó napja. Nyugodt tengeren, szép szigetek között hajóztunk visszafelé. Koradélutánra elértük Šibenik erődjét, mely hajdanában keményen védte a várost. Ma békésen elhajózunk mellette, majd megpillantjuk ismét a várost.
A šibeniki erőd
Mellette elhajózunk és
Šibenik a tenger felől
ismét a Krka folyón vagyunk, de most már sajnos visszafelé.
Osztriga telep a Krka folyón
Utolsó napozás a hojón
A kis csapat
Vége az útnak, ismét Skradinban vagyunk
Szerencsésen visszaértünk Skradinba, egy gyönyörű élménnyel lettünk gazdagabbak. Az éjszakát még a hajón töltöttük, másnap, egy rövid városnézés, majd indulás haza.
Városnézés Skradinban
Útközben hazafelé
Sajnos egyszer mindennek vége, így történt ez most is. Elindultunk hazafelé. Még egy jó ideig láthattuk a tengert, aztán kellemes hegyes, völgyes vidéken haladtunk tovább Karlovacig, majd Zágrábot elkerülve, lassan elértük az országhatárt, és az éjszakát már a saját ágyunkban töltöttük. Szép volt, jó volt, visszavágyunk.